From 35a96bde514a8897f6f0fcc41c5833bf63df2e2a Mon Sep 17 00:00:00 2001 From: Daniel Baumann Date: Sat, 27 Apr 2024 18:29:01 +0200 Subject: Adding upstream version 1.0.2. Signed-off-by: Daniel Baumann --- share/tutorials/tutorial-basic.hu.svg | 1335 +++++++++++++++++++++++++++++++++ 1 file changed, 1335 insertions(+) create mode 100644 share/tutorials/tutorial-basic.hu.svg (limited to 'share/tutorials/tutorial-basic.hu.svg') diff --git a/share/tutorials/tutorial-basic.hu.svg b/share/tutorials/tutorial-basic.hu.svg new file mode 100644 index 0000000..eb4d385 --- /dev/null +++ b/share/tutorials/tutorial-basic.hu.svg @@ -0,0 +1,1335 @@ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + Ismertető | Bevezetés + + + + + + Az alábbi írás bemutatja az Inkscape használatának alapjait. Mivel ez az ismertető is egy szabályos Inkscape-dokumentum, így azon túl hogy nézegetheti, szerkesztheti és másolhat belőle, vagy el is mentheti. + + + + + + + A Bevezetés bemutatja a rajzvászon mozgatását, a dokumentumok kezelését, az alakzateszközök alapvető használatát, a kijelölési módszereket, a kijelölt objektumok átalakítását, a csoportosítást, a kitöltés és a körvonal beállításait, továbbá az igazítást és a z tengely fogalmát. A Súgó menüben található további ismertetők részletesebben tárgyalnak egyes témaköröket. + + + + + + + A rajzvászon mozgatása + + + + + + + A rajzvászon mozgatására többféle lehetőség is adódik. Görgethet billentyűzettel, a Ctrl+nyíl billentyűkombinációval. (Ki is próbálhatja, görgesse lejjebb ezt a dokumentumot.) A középső egérgomb vagy a gördítősáv (melyet a Ctrl+B lenyomásával megjeleníthet és elrejthet) is használható e célra. Az egérgörgő a vásznat függőlegesen, a Shift billentyű nyomva tartása mellett vízszintesen mozgatja. + + + + + + + Nagyítás és kicsinyítés + + + + + + + A nagyítást legegyszerűbben a - és a + (vagy =) billentyűkkel változtathatja. A Ctrl+középső gomb vagy a Ctrl+jobb gomb is nagyít, a Shift+középső gomb vagy a Shift+jobb gomb kicsinyít. Az egérgörgő a Ctrl nyomva tartásával szintén a nagyítást változtatja. A nagyítás beviteli mezőjébe (az ablak jobb alsó sarkában) beírható, majd Enterrel érvényesíthető a pontos nagyítási százalékérték. A Nagyító eszközzel (balra, az eszköztáron) a nagyítandó terület körberajzolható. + + + + + + + Az Inkscape emlékszik az adott munkamenetben végrehajtott nagyítási műveletekre. A ` billentyűvel visszatérhet az előző nagyításhoz, a Shift+` kombinációval pedig előre lépkedhet a nagyítási előzményekben. + + + + + + + Az Inkscape eszközei + + + + + + + A bal oldalon található függőleges eszköztár tartalmazza az Inkscape rajzoló és szerkesztő eszközeit. Az ablak felső részén, a menü alatt található az általános parancsgombokat tartalmazó Parancssáv és az eszközfüggő gombokat tartalmazó Eszközvezérlősáv. Az ablak alján látható Állapotsor hasznos tanácsokkal és üzenetekkel szolgál munka közben. + + + + + + + Sok művelet billentyűparancsokkal is végrehajtható. Ezek teljes listája a SúgóBillentyű- és egérkombinációk leírása menüpontban található. + + + + + + + Dokumentumok létrehozása és kezelése + + + + + + + Új, üres dokumentum a FájlÚj menüpontban hozható létre vagy a Ctrl+N megnyomásával. Új dokumentum létrehozható az Inkscape sok-sok sablonjai egyikéből is, amelyet a FájlÚj, sablonból… menüpontban lehet megtenni vagy a Ctrl+Alt+N billentyűzetkombinációval. + + + + + + + Egy meglévő SVG-dokumentum megnyitása a Fájl Megnyitás (Ctrl+O) menüpontban történik. Mentéshez a FájlMentés (Ctrl+S) használatos, vagy új néven való mentéshez a FájlMentés másként… (Shift+Ctrl+S). (Az Inkscape még nem biztos, hogy elég stabil, ezért javasolt a gyakori mentés.) + + + + + + + Az Inkscape saját formátuma az SVG (Scalable Vector Graphics). Ez egy – a grafikai szoftverek által széleskörűen támogatott – nyílt szabvány. Az SVG az XML leírónyelven alapul, így bármely szöveg- vagy XML-szerkesztővel (az Inkscape-en kívül, merthogy az is az) szerkeszthető. Az SVG mellett több más formátum (EPS, PNG) importjára és exportjára is lehetőséget ad a program. + + + + + + + Az Inkscape minden dokumentumot külön ablakban nyit meg. Ezen ablakok között az ablakkezelővel (pl. Alt+Tab) vagy az Inkscape nyitott dokumentumablakok között léptető gyorsbillentyűjével (Ctrl+Tab) válthat. (Gyakorlásként most hozzon létre egy új dokumentumot, és váltson az új és ezen dokumentum között.) Megjegyzés: Az Inkscape ezen ablakokat úgy kezeli, ahogyan a webböngészők a lapokat, azaz a Ctrl+Tab csak ugyanazon folyamat dokumentumaira működik. Ha Ön több fájlt nyit meg egy fájlkezelőből, vagy több Inkscape-folyamatot indít el egy ikonnal, akkor ez a módszer nem fog működni. + + + + + + + Alakzatok készítése + + + + + + + Itt az ideje rajzolni néhány alakzatot! Az eszköztáron kattintson a Téglalap eszközre (vagy nyomja le az F4 billentyűt), majd kattint-és-húz módszerrel rajzoljon egy új dokumentumba, vagy ide: + + + + + + + + + + + + + + + + + + Amint látja, az alapértelmezett téglalapok kékek, fekete körvonallal (kontúrral), és teljesen átlátszatlanok. Később majd meglátjuk, hogyan módosítható ez. A további eszközökkel ellipszisek, csillagok és spirálok is rajzolhatók: + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + Ezek az eszközök közös néven az alakzateszközök. Minden alakzathoz tartozik egy vagy több, négyszög vagy kör alakú fogantyú; próbálja mozgatni őket, és figyelje meg, hogy az alakzatok miként változnak. Alakzatok módosításának egy más módját nyújtja az Eszközvezérlősáv; az itt található vezérlők az éppen kijelölt alakzatra hatnak (azaz amelynek láthatók a fogantyúi), valamint alapértelmezett értékként az újonnan létrehozott alakzatokra. + + + + + + + A legutóbb végrehajtott műveletet a Ctrl+Z lenyomásával vonhatja vissza. (Vagy ha meggondolja magát, a Shift+Ctrl+Z kombinációval újra végrehajthatja a visszavont műveletet.) + + + + + + + Mozgatás, átméretezés, forgatás + + + + + + + A leggyakrabban használt Inkscape-eszköz a Kijelölő eszköz. Kattintson az eszköztáron a legfelső gombra (egy nyilat ábrázol), vagy nyomja meg az F1 vagy a Szóköz billentyűt. Ekkor ki tud jelölni bármilyen objektumot a vásznon. Kattintson az alábbi négyszögre. + + + + + + + + Nyolc nyíl alakú fogantyút láthat az objektum körül. Ilyenkor lehetősége van: + + + + + + + + húzással mozgatni az objektumot (a Ctrl nyomva tartásával kényszerítheti a vízszintes vagy függőleges irányt); + + + + + + + + valamely fogantyú húzásával átméretezni az objektumot (a Ctrl nyomva tartásával tarthatja meg az eredeti oldalarányt). + + + + + + + Ha újra a négyszögre kattint, a fogantyúk megváltoznak. Így lehetősége van: + + + + + + + + a sarokfogantyúk mozgatásával forgatni az objektumot (a Ctrl nyomva tartása mellett 15°-onként forgathat; a kereszt alakú jel elmozgatásával módosíthatja a forgás középpontját); + + + + + + + + valamely nem sarokponti fogantyú húzásával megdönteni (nyírni) az objektumot. (a Ctrl nyomva tartásával kényszerítheti, hogy 15°-os lépésekkel történjen a nyírás). + + + + + + + A Kijelölő eszköz Eszközvezérlősávján (a rajzvászon felett) levő beviteli mezőkben pontosan is megadhatja a kijelölt objektumok koordinátáit (X és Y) és méretét (Sz és M). + + + + + + + Átalakítás billentyűzettel + + + + + + + Az Inkscape többek közt a billentyűzettel való nagyfokú kezelhetőségében különbözik más vektorgrafikai programoktól. Alig van olyan parancs vagy művelet, amelyet billentyűzettel ne lehetne végrehajtani, és az objektumok átalakítása sem kivétel. + + + + + + + Billentyűzettel mozgathatja (kurzormozgató nyilak), méretezheti (< és >) és forgathatja ([ és ]) az objektumokat. Az alapértelmezett mozgatási vagy méretezési lépésköz 2 px; a Shift nyomva tartásával ennek tízszerese az elmozdítás. A Ctrl+> és a Ctrl+< hatása 200 %-os, illetve 50 %-os átméretezés. A forgatás alapértelmezetten 15°-onként, a Ctrl nyomva tartásával 90°-onként történik. + + + + + + + De talán a leghasznosabb a pixelmértékű átalakítás, mely a fenti billentyűk és az Alt együttes használatával valósítható meg. Például az Alt+nyíl a kijelölést az aktuális nagyítás szerinti 1 pixellel mozgatja el (azaz 1 képernyőpixellel, nem keverendő össze a px mértékegységgel, amely az SVG hosszúsági mértékegysége, és független a nagyítástól.) Ezt úgy kell érteni, hogy ha növeli a nagyítást, akkor egy Alt+nyíl lenyomás kisebb abszolút elmozdulást eredményez, ám a képernyőn az továbbra is egy pixelnyi mozgásnak látszik. Ezáltal lehetőség van egy objektumot tetszőleges pontossággal elhelyezni, ehhez csak a nagyítást kell megfelelően növelni vagy csökkenteni. + + + + + + + Hasonlóan, az Alt+>és az Alt+< a kijelölés látható méretét egy képernyőpixellel változtatja meg. Az Alt+[ és az Alt+] forgatás a kijelölésnek a középponttól legtávolabb eső pontját mozgatja el egy képernyőpixellel. + + + + + + + Megjegyzés: Linux-felhasználók esetleg nem az elvárt működést tapasztalják az Alt+nyíl és még néhány billentyűkombináció esetében, ha az ablakkezelőjük elfogja az Inkscape elől ezeket a billentyűleütéseket. Az ablakkezelő beállításainak megfelelő megváltoztatása segíthet a probléma megoldásában. + + + + + + + Többszörös kijelölés + + + + + + + Egymás utániShift+kattintásokkal tetszőleges számú objektumot ki tud jelölni, vagy egérhúzással körbe is rajzolhatja a kijelölendő objektumokat; ez utóbbi a területkijelölés. (A Kijelölő eszköz megrajzolja a területet, amint egy üres területen kattintva húzni kezdi az egeret; viszont ha nyomva tartja a Shift billentyűt, mielőtt elkezdi a húzást, akkor a kezdőpont bárhol lehet, mindenképpen területkijelölés készül.) Próbaképpen jelölje ki mind a három alábbi alakzatot: + + + + + + + + + + Jelölje ki területkijelöléssel (húzás vagy Shift+húzás) az alábbi két ellipszist úgy, hogy a négyszög ne kerüljön bele a kijelölésbe: + + + + + + + + + + A kijelölésben minden különálló objektum körül egy kijelölésjelző látható – alapértelmezetten egy szaggatott vonalú, téglalap alakú keret. Ezen jelzők segítségével könnyen átlátható, hogy mi van és mi nincs éppen kijelölve. Például ha kijelöli a két ellipszist és a négyszöget is, akkor e jelzők nélkül nehéz lenne megállapítani, hogy az ellipszisek ki vannak-e jelölve vagy sem. + + + + + + + Egy objektumot Shift+kattintással vehet ki a kijelölésből. Jelölje ki mindhárom fenti objektumot, majd Shift+kattintással vegye ki a kijelölésből a két ellipszist, hogy csak a négyszög maradjon kijelölve. + + + + + + + Az Esc billentyű megszüntet minden kijelölést. A Ctrl+A kijelöli az összes objektumot az aktuális rétegen (ha nem hozott létre réteget, akkor ez megfelel a dokumentum összes objektumának). + + + + + + + Csoportosítás + + + + + + + Különböző objektumokat csoportba is foglalhat. Egy csoport mozgatáskor vagy átalakításkor úgy viselkedik, mint egy egyszerű objektum. Lent, a bal oldalon három különálló objektum látható; három ugyanilyen objektum a jobb oldalon csoportba van foglalva. Próbálja húzással elmozgatni a csoportot. + + + + + + + + + + + + + + + Egy vagy több kijelölt objektumot a Ctrl+G billentyűkkel foglalhat csoportba. A Ctrl+U kombinációval pedig felbonthatja a kijelölt csoportokat. Más objektumokhoz hasonlóan a csoportok maguk is csoportba foglalhatók; ilyen rekurzív csoportok tetszőleges mélységben készíthetők. Viszont a Ctrl+U csak a kijelölt csoport legfelső szintjét szünteti meg; így ha egy ilyen többszörös csoportot teljesen fel akar bontani, akkor ismételten használnia kell a Ctrl+U billentyűket, a csoport mélysége szerint. + + + + + + + De egy csoportban levő objektum szerkesztéséhez nem is kell felbontania a csoportot. Csak válassza ki Ctrl+kattintással az objektumot, és már szerkesztheti is, a csoporttól függetlenül. Shift+Ctrl+kattintásokkal egyidejűleg jelölhet ki különféle objektumokat (bármely csoportban vagy azon kívül is). Próbálja mozgatni vagy átalakítani valamelyik alakzatot a fenti csoportban (a jobb oldalon) anélkül, hogy a csoportot felbontaná, majd szüntesse meg a kijelölést, ezután újra jelölje ki a csoportot. Így láthatja, hogy az objektumok továbbra is csoportban vannak. + + + + + + + Kitöltés és körvonal + + + + + + + Egy objektum kifestésének talán a legegyszerűbb módja, ha kiválasztva az objektumot kattintunk a vászon alatti paletta egy színmintáján (módosítva a kitöltés színét). Továbbá a Nézet menüből (vagy a Shift+Ctrl+W billentyűkkel) megnyitható a Színminták párbeszédablak és kijelölhet egy objektumot, majd választhat egy mintát a kifestéshez (a kitöltés színének megváltoztatásához). + + + + + + + Még hasznosabb az Objektum menüből (vagy a Shift+Ctrl+F billentyűkkel) nyitható Kitöltés és körvonal párbeszédablak. Jelölje ki az alábbi alakzatot, és nyissa meg a Kitöltés és körvonal ablakát. + + + + + + + + A párbeszédablakon három lapot láthat: Kitöltés, Körvonalrajzolat és Körvonalstílus. A Kitöltés lapon a kijelölt objektumok (belső) kitöltése állítható be. A fülek alatti gombokkal módosítható a kitöltés típusa: nincs kitöltés (az X gomb), egyenletes szín, lineáris vagy sugárirányú színátmenet. A fenti alakzat kijelölésekor az egyenletes szín aktiválódik. + + + + + + + A gombok alatt, egy-egy külön lapon találhatók a színválasztók: RGB, CMYK, HSL és Kerék. Valószínűleg a Kerék a legkényelmesebben használható színválasztó, ahol a háromszög forgatásával a kerékről kiválasztható egy szín, majd a háromszögben megadható a szín árnyalata. Mindegyik színválasztóhoz tartozik egy, a kijelölt objektumok alfaértékét (átlátszóságát) szabályozó csúszka. + + + + + + + Ha kijelöl egy objektumot, a színválasztó értékei az aktuális objektum színének megfelelően változnak (többszörös kijelölés esetén a színek átlagának megfelelően). Próbálgassa az alábbi alakzatokkal: + + + + + + + + + + + + + + A Körvonalrajzolat lapon eltávolíthatja egy objektum körvonalát, vagy beállíthatja a körvonal színét és átlátszóságát: + + + + + + + + + + + + + + + A Körvonalstílus lapon tudja beállítani a körvonal szélességét és egyéb tulajdonságait: + + + + + + + + + + + + + + Egyenletes szín helyett színátmenet is választható mind a kitöltéshez, mind a körvonalhoz: + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + Ha egyszínű kitöltésről színátmenetre vált, a kezdeti színátmenet az eredeti színen alapul, annak teljesen átlátszatlanból teljesen átlátszóba való átmenete lesz. Váltson a Színátmenet eszközre (Ctrl+F1), és a színátmenet fogantyúival alakíthatja a színátmenetet – a vezérlőket vonalak kötik össze, melyek meghatározzák a színátmenet irányát és hosszát. Ha bármelyik színátmenet-fogantyút kijelöli (kék szín jelzi), a Kitöltés és körvonal párbeszédablakban az ehhez a fogantyúhoz tartozó színt lehet beállítani, nem pedig az egész kijelölt objektumét. + + + + + + + A Színpipetta eszközzel (F7) is kényelmesen módosítható az objektumok színe. Csak kattintson az eszközzel bárhová, és a kijelölt objektum kitöltése (Shift+kattintás esetén a körvonal színe) a felszedett szín lesz. + + + + + + + Kettőzés, igazítás és elrendezés + + + + + + + Az egyik leggyakoribb művelet egy objektum megkettőzése (Ctrl+D). A másodpéldány pontosan az eredeti felett jön létre, majd egérrel vagy nyíl billentyűkkel áthelyezhető máshová. Gyakorlásképpen próbálja meg kitölteni a sort a fekete négyszög másolataival: + + + + + + + + Előfordulhat, hogy a másolatok többé-kevésbé szabálytalanul helyezkednek el. Ezen segíthet az Igazítás és elrendezés párbeszédablak (Ctrl+Shift+A). Jelölje ki az összes négyszöget (Shift+kattintás vagy rajzolja körbe őket), nyissa meg a párbeszédablakot, válassza a „Középre igazítás a vízszintes tengelyhez” gombot, aztán „Az objektumok közti vízszintes helyek azonossá tétele” gombot (figyelje a gombok gyorstippjeit). Az objektumok így most egy sorban, egymástól egyenlő távolságra vannak. Íme néhány példa az igazítás és elrendezés egyéb módozataira: + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + Z tengely + + + + + + + A z-sorrend kifejezés a rajzon egymásra helyezett objektumok sorrendjére utal, vagyis hogy melyik objektum van felül, és takarja le a többit. Az Objektum menü két parancsa, a Felülre helyezés (a Home billentyű) és az Alulra helyezés (az End billentyű) a kijelölt objektumokat az aktuális réteg z-sorrendjében legfelülre vagy legalulra mozgatja. A további két parancs, a Feljebb helyezés (PgUp) és a Lejjebb helyezés (PgDn) csak egy lépéssel mozgatja fel vagy le az objektumot, vagyis egy nem kijelölt objektumon túlra mozgatja a z-sorrendben (csak azon objektumokon túl, melyek fedésben vannak a kijelölttel a határoló téglalapuk alapján). + + + + + + + Gyakorlásképpen próbálja ezekkel a parancsokkal megfordítani az alábbi objektumok sorrendjét a z tengelyen úgy, hogy a bal oldali ellipszis legyen a legfelső, a jobbra levő pedig a legalsó: + + + + + + + + + + + + + Nagyon jól használható kijelölésre a Tab billentyű is. Ha semmi nincs kijelölve, akkor a legalsó objektumot jelöli ki; egyébként pedig a z tengelyen a kijelölt objektumok felett levőt. A Shift+Tab fordítva működik: a legfelső objektumtól indul, és lefelé halad. Mivel egy újonnan létrehozott objektum mindig legfelülre kerül, így ha olyankor nyomja meg a Shift+Tab kombinációt, amikor semmi sincs kijelölve, akkor ezzel a legutóbb létrehozott objektumot jelölheti ki. Próbálgassa a Tab és a Shift+Tab billentyűket a fenti ellipszisekkel. + + + + + + + Takart objektum kijelölése és kijelölt objektum húzása + + + + + + + Előfordulhat, hogy éppen egy másik takarásában levő objektummal szeretne dolgozni. Az alsó objektum még látható is lehet, ha a felette levő (részlegesen) átlátszó, de rákattintva csak a felső objektumot tudja kijelölni, az alatta levőt nem. + + + + + + + Ekkor használható az Alt+kattintás. Az első Alt+kattintás a felső objektumot jelöli ki, ahogy a rendes kattintás is. De a következő Alt+kattintás ugyanott már az alatta levőt, a következő az az alattit és így tovább. Tehát egymás utáni Alt+kattintásokkal egy adott helyen rendre kijelölhetők az ott a z tengely vonatkozásában egymáson elhelyezkedő objektumok. A legalsó objektumot elérve a következő Alt+kattintás újra a legfelső objektumot jelöli ki. + + + + + + + [Linuxon az Alt+kattintás esetleg nem a leírtaknak megfelelően működik, hanem az egész Inkscape-ablakot mozgatja. Ez akkor fordulhat elő, ha az ablakkezelőben az Alt+kattintáshoz valamilyen művelet van rendelve. Keresse meg az ablakkezelő beállításaiban az ablakműveletekre vonatkozó részt, és vagy kapcsolja ki a módosítóbillentyűt, vagy állítsa át a Meta (Windows) billentyűre, így az Inkscape és más alkalmazások is szabadon használhatják az Alt billentyűt.] + + + + + + + Mindez szép és jó, de mit lehet kezdeni egy másik objektum alatt elhelyezkedő, kijelölt objektummal? Billentyűzettel alakítható, és egérrel a kijelölő fogantyúi is mozgathatók. Viszont ha megpróbálja az objektumot magát egérrel arrébb húzni, akkor a kijelölés megszűnik, és a legfelső objektum válik kijelöltté (ahogy a kattintás-és-húzásnak működni is kell – kijelöli a kurzor alatti (legfelső) objektumot, és mozgatja a kijelölést). Ha egy jelenleg éppen kijelölt objektumot úgy szeretne húzni, hogy a kijelölés ne változzon meg a kattintás pillanatában, akkor az Alt+húzás a megfelelő módszer. Ez mindig az aktuális kijelölést mozgatja, attól függetlenül, hogy az egérrel hová kattintva kezdi a húzást. + + + + + + + Próbálja ki az Alt+kattintást és az Alt+húzást az átlátszó, zöld négyszög alatti barna alakzatokkal: + + + + + + + + + + Hasonló objektumok kijelölése + + + + + + + Az Inkscape képes kijelölni az éppen kijelölt objektumhoz hasonló más objektumokat. Például, ha szeretné alább kijelölni az összes kék négyzetet, először csak jelöljön ki egy négyzetet, majd válassza a SzerkesztésAzonosak kiválasztásaKitöltésszín menüpontot. Az összes azonos kék színű és árnyalatú objektum ki lett jelölve. + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + A kitöltésszínnel való kijelöléshez hasonlóan több hasonló objektumot is kijelölhet a körvonalszín, a körvonalstílus, a kitöltés és körvonal valamint az objektumtípus alapján. + + + + + + + Zárszó + + + + + + + Ezzel véget is ért a Bevezetés. Az Inkscape a fentieknél jóval több lehetőséget nyújt, ám a bemutatott módszerek segítségével Ön már képes egyszerű, de használható grafikákat készíteni. Néhány témakörről részletesebben olvashat a SúgóIsmertetők menüben található többi leírásban, például a Haladó címűben. + + + + + + + + Bulia Byak; Jonathan Leighton; Ralf Stephan; Bryce Harrington; Alexandre Prokoudine; Colin Marquardt; Josh Andler; Nicolas Dufour; Gellért Gyuris + + + + + + + + Somogyvári Róbert — 2008; Gyuris Gellért — 2018, 2019 + + + + + + + + Esteban Capella — 2019 + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + -- cgit v1.2.3